Múlt

2006. jan. 6. Péntek

Zenét hallgatok. A gépemen. Bizony.. Van új gépem, és 1 év után ismét van hangkártyám. I’m lovin it. Parappapappa..
Megint csak úgy írni akarok. Majd csak eszembe jut valami téma is :)

Megszűnőben van az a mélyen gyökerező vágyam, elképzelésem és egyben szokásom, hogy mindent mindenáron archiváljak. Én ugyanis naplót (igazit, papírból) mindig is azért írtam, mert nem akartam, hogy "elvesszen" az élmény. Ha valami már le volt írva, azzal már nem kellett tovább foglalkozni. Lecsapoltam a gondolataimat, és nem csak F5, hanem F6 funkciót töltött be a naplóírás. Utána körülbelül tényleg elő se vettem. Najó, néha végigolvastam a régieket, amikor még nem volt 20 centi vastag kötetnyi az A5-ös füzetekből. Aztán már csak az utóbbiakat. Aztán már azokat sem. Most meg hébe-hóba jegyzem csak le, mi van. Nem mintha nem történne velem semmi. A belső történések ide kerülnek. A külsők meg úgyis elszállnak.
Amióta naplót írok, motoszkál a fejemben a gondolat, hogy mi lenne, ha egyszer csak arra mennék haza, hogy kiégett a lakás és oda az összes naplóm, verseim, számítógépen tárolt életbevágó dolgok, fényképek.. Minden, ami a Múlt. Akkoriban a gondolattól is görcsbe állt a gyomrom. Méghogy én elveszítsem mindazt, amit "elértem az addigi életemben".. Huh.
Nos, ez megváltozott mára. Hogy miért, azt nem tudom. Mondjuk a verseimet sajnálnám. De írhatok másik verseket..

Most szoktam hozzá fejben a költözés gondolatához igazán. Mindig is tudtam, hogy kelleni fog, mert úgyis jobban fog hiányozni anyám és öcsém, mint apám, de most ért elhatározássá a dolog. Most van az, hogy képes és hajlandó leszek szakítani a múlttal, a régi környékkel, a megszokott, nagyon kényelmes közlekedési viszonyokkal (szinte minden tk eszköz körénk szerveződött), az ablakomból elém táruló udvar látványával, a szobámmal, a lakással.. Bár nagy részével sosem voltam kibékülve (a lakásnak), mégis kötődöm ide. De már eleresztettem.
Fél-egy év múlva költözés.
Középsuli után ki szándékozom menni dolgozni mondjuk Angliába, vagy valami angol nyelvterületre. Idén év végén meglesz a felsőfokú nyelvvizsga, azzal már tudok mit kezdeni. Egyéb képzettségeket meg szerzek majd, ha úgy adódik..
Mindez csak akkor, ha nem vesznek fel az egyetemre. Arra, amelyikre én akarok menni. Erre van esély. Amúgy meg talán inkább egyetemre járnék. Vagy tanulni is kimehetnék. Hmm. :) Angol-német nyelven beszélő pszichológus, kis művészi, befektetői és ezoterikus beütéssel. Oh yes. Is that really what I want myself to become?


Mára virradó este nem igazán ment az alvás. Megállás nélkül valami szöveg ment a fejemben. Annyira idegesítően és megállíthatatlanul csinálta, hogy felkeltem, és "jól van bazmeg, legyen jó neked" megmondással fogtam egy füzetet és egy tollat, és alkotni kezdtem. Majd berakok egy képet a műről, ha megtalálom a scannert.