Sunday, January 15, 2006

2006. jan. 12.

Imádom a Jesus Christ Superstart. Most átvette minden kedvenc számom előtt a vezető helyet. K jó. Damned for all time.. Az eredeti musical cd kiadásán ki**szott jó Júdás. Hihetetlen hangja van! Nem tudom, ki játssza őt, de… Meg Mária Magdolna.. Meg Kajafás, az ő hangja olyan, mint Jafar-é az Aladdin c. meséből.. :)
Hallgatom ezt a zenét, és éneklem közben, de nem ám csak úgy simán, hanem belebújva az épp "beszélő" szerepébe, és a gesztusaikkal kísérem a kis magánelőadásomat..
Nagyon szórakoztató. Annyira, mint táncolni.


Kidolgoztam magamnak az elméletet, ami végre kiegyensúlyozza a belső konfliktust, amit az okozott, hogy egyszerre hittem az ember szabad akaratában és az isteni elrendeltetettségben.

Tehát: aminek az ember tudatában van, mittudomén cselekedetek, döntések, gondolatok – azok a szabad akaratát képezik, eldöntheti, mit kezd velük – és aztán felel a tetteiért.
Ki Isten előtt, ki önmaga előtt, ki a karmája előtt, ugyebár, kinek mi tetszik.

Amiről az embernek nincs tudomása, amibe nincs beleszólása – nos, azt nem az ő feladata irányítani, mert az úgy történik, ahogy kell neki. Vagy mert mások szabad akaratára tartozik.
Na, jó kis elv, mi? Már biztos mindenki 10 éves korában rájött, és nem is biztos, hogy így van, de nekem tökéletesen megfelel, mert nincs többé konfliktus.. ^^


Másik elmélet, mert most gyártok. A felnőtt-lét mértékegységei (szerintem) a következők:

- tudatosság: ami történik az emberrel, amit tesz, amit mond és amit érez, annak mennyire van tudatában, mennyire érti az összefüggéseket a saját életében, mennyire tudja követni cselekedetei következményeit
- tudatosság2/kontroll/felelősség: amit tesz, mond, gondol, azt mennyire direkt módon teszi az ember, vagy mennyire "sodródik az eseményekkel". "Történnek" vele a dolgok, vagy ő "csinál" dolgokat? Kontrollálja önmagát, vagy el tudják ragadni az érzései, az indulatai, a gondolatai rögeszméssé válnak-e..
- mennyire érzi magát az illető felnőttnek? Ez talán a legfontosabb.

Asszem van itt egy félreérthető szó. A felnőtt. Talán helyesebb lenne azt a kifejezést használni, hogy "felnőtt feladatok elvégzésére, felnőtt élet élésére alkalmas személy". Öööö.. izé. :)
A felnőtt – a szóban is benne van – nagyságot, kort jelent. Amit az előbb jellemeztem, talán jobban leírható az "érett" szóval.

Mert..
..a felnőtt:
- 18 elmúlt
- legálisan dohányozhat, ihat alkoholt, vezethet autót, házasodhat és élhet nemi életet
- nézhet pornót és járhat peep-showba, játékterembe, kocsmába, melegbárba
- birtokol adókártyát
- igazolhat magának 3 napot a középiskolában
- vehet fogamzásgátló szereket
- vehet szexuális segédeszközöket és használhatja őket
- van választójoga
- saját nevében vállalhat kötelezettségeket
- ő felel saját testi épségéért, az általa okozott károkért
- börtönbe kerülhet
..akit én felnőtt alatt értek, az
- teljes felelősséget vállal önmagáért
- felkészült az önállóságra, önálló
- saját lakása, keresete, egzisztenciája van, maga szervezi az életét
- felkészült a gyermeknevelésre és az ehhez társuló hosszabb távú kapcsolatra
- tudatosan dönt, és tudatosítja magában érzelmeit, vágyait, félelmeit, stb. Tőle függ, milyenek a kapcsolatai, sikeres-e, szeretik-e és szereti-e önmagát, tőle függnek a (választható) körülményei – és mindezzel ő is tisztában van.
- tisztában van ezenkívül a saját értékeivel, azaz nem becsüli alá magát és nem felfuvalkodott
- rendelkezik bizonyos belső tulajdonságokkal, amiket nem tisztem bemutatni, mert ehhez nem vagyok még elég tapasztalt (és elég felnőtt). A teljesség igénye nélkül: belátás, empátia, kompromisszumkészség, szeretet…
- felnőttnek érzi magát

Mindezek az én olvasatomban kortól függetlenek.


Úgyhogy ne próbálja nekem semmiféle igazgatóhelyettes bemagyarázni, hogy én 17 évesen már majdnem, sőt, tulajdonképpen már felnőtt vagyok. Mert akkor csúnyán fogok nézni.

1 comment:

Anonymous said...

Ő nem azt mondta, hogy felnőtt.
Azt mondta felnőtt.
Nem azt hogy felnőtt, hanem hogy felnőtt.