Bölcsek vs Virág

Nem lennék jó bölcs. Bölcs, mint Buddha, mint Jézus vagy Mohamed. Ők tudták, mi kell az embernek - általánosan, és nem egyének szerint. Tudták (vagy tudni vélték), és megosztották másokkal. Mindenkire érvényes szabályokat, utat tudtak mutatni, és tanítványaik azóta is őrzik a tudásukat különböző szentírásokban.
Nekem, hogy ezt meg tudjam csinálni, először képesnek kéne lennem megkülönböztertni a saját életemre vonatkozó, és az emberiség nagyrészére is vonatkoztatható irányokat. Sokszor ez nem megy; sokszor el kell gondolkoznom, vajon, ami engem kihozott egy szar helyzetből, vajon kihoz-e mást is ugyanabból. Nem vagyok Bölcs. Nem tudok objektív lenni, nem tudok általánosan érvényes lenni, nem tudok Igaz és Jó lenni, és másoknak sem tudom megmutatni, hogyan legyenek ők Azok.

Nem tudok. De meg tudom tanulni. Lassan rájövök, szinte egyenként, minden egyes tanácsot külön megrágva. Tao Te Kinget, Senecát, Marcus Aureliust és a Bibliát olvasva talán megteszem egyszer, hogy kijelentem: képes vagyok megmondani, mi a világnak a Jó, mi az Embereknek a Jó, beleértve ebbe magamat is..

..és ha nem tudom, még mindig nem tudom, akkor is van más, amire támaszkodhatok - egyéneknek tudok segíteni. Embereknek mindig is tudtam segíteni. Senkinek nem segítettem még úgy, ahogy bárki másnak is ugyanabban a helyzetben, már csak azért sem, mert főleg magamat használtam segítségnyújtásra, és közben én is változtam.
Szubjektíven tudok tanácsot adni. Nem tudom, mi a Jó, de tudom, mi a jó - annak, aki hozzám fordul- , és hogyan lehet enyhíteni a baján; van, hogy jobban tudom, mint ő maga.


Talán sosem leszek Megváltó.
De jó pszichológus leszek.

Zsámbék, lovastábor