Tegnap voltunk négyen strandon. Jó volt, bár kcisit furcsa. Főleg, hogy éppen mi négyen voltunk ott.
Utána hazafelé menet betaláltunk a Thaliba, ami egy fiatal baloldali szövetség helye volt - most már mindenféle emberek vannak ott. A buli zártkörű volt, de behívtak minket, és ott töltöttünk pár órát. Hm, well. Érdekes embereket, érdekes napot dobott a random eseménygenerátor. Volt szociális munkás, diszkós, alter arc, 22 éves apuka, Bella Ciao és Quimby, sör, bor, tescos vodka (nem ittam belőle) és velem együtt 3 lány.
Úgy látszik, a tegnapi nap színe egyértelműen a piros volt. Piros falak a Thaliban, piros ágy, és a piros ágyon egy - hoppá! - piros gitár. Wtf? Fémhúros, olyan, mint a kicsi koboldé, de piros és gyönyörű. Első dolgom volt persze leszaggatni a legvékonyabb húrt, mert fordítva állt a többihez képest a tekerőn, és így sikerült.. de azóta már megint virít.
Felhívtam apámat. Próbagitár. Azt mondjuk szentségtörésnek éreztem, mikor megkérdezte, "jobb, mint a fekete?". Nakrokovnál semmilyen gitár nem jobb, ő az első és a legjobb gitárom 4ever.
Szóval most nem tudom. Szokás szerint a kapcsolataim hálójában vergődöm. Nem tudom, miért csinálok magamnak mindig ilyeneket, mikor amúgy a tiszta, egyenes, őszinte kapcsolatok híve vagyok.. Vagy lehet, hogy nem? o_O
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
4 comments:
Ilyeneket: ...?
Ilyen kaotikusakat. Nem csak veled vannak megbeszélnivalóim.
tényleg leszakítottad a legvékonyabb húrt? :DDD
Nem direkt.
Post a Comment