Már csak egy nap, és mindenki derült égből villámcsapás.
Nem tudom, mit szeretnék jobban..
A nyár további programjai:
Júl. 27-29: Kapolcs, Művészetek Völgye
Júl. 30-Aug. 8: Görögország
Aug. 9 és 15 között valamikor: anyámhoz költözöm pár napra
Aug. 16-22: (remélhetőleg) hatalmas buli Siófokon
Aug. 24-28: (remélhetőleg) ELTE PPK gólyatábor. Ha fölvesznek, persze.
Most jön csak az igazán kemény hajtás.. :)
A kapcsolataim egyébként szépen tisztulnak, remélhetőleg nem fog rámtörni a vadmagány és török szét mindent, ami felépült.
Az emberek néha annyira nem tudják, mit beszélnek.. (Én is ember vagyok.) És aztán csodálkoznak, ha nem működik minden tökéletesen. "Bele kell bolondulni.." "torkig vagyok vele.." "ezt már nem fogom lenyelni.." "rosszul vagyok a gondolattól is.." "nem bírom idegekkel.." Az egész világ egy illúzió, máya, ha úgy tetszik. Az, hogy rosszul vagy, az is egy illúzió. Az illúzióidat te választod. Miért nem választasz boldog és szép illúziókat erre az életre? Hiszen megteheted.
"Elengedem minden hitemet, megfigyelésemet és ítéletemet, amely szerint a kapcsolataim kaotikusak és nem tudom őket a helyükön kezelni, és nem tesznek boldoggá.
Elengedek minden szükségletet és vágyat az iránt, hogy azt higgyem, a kapcsolataim kaotikusak és nem tudom őket a helyükön kezelni, és nem tesznek boldoggá.
Teljesen elfogadom és elhiszem, valamint utasítom a tudat alatti elmémet, hogy teljesen fogadja el és higgye el létezésem minden szintjén, hogy a kapcsolataim harmonikusak, minden résztvevőt boldoggá és vidámmá tesznek, valamint a környező emberek és az egész világ javára válnak."
Goranga!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
16 comments:
Nem érzem illúziónak a világot, amiből következik, hogy az örömöt és a fájdalmat sem. Szerinted ha mindkét érzés illúzió, miért reagál az ember másképp rájuk? Szerintem minden létezik, ami képes hatással lenni az életünkre. Azzal, hogy az ember mindent illúziónak tekint, azt hiszi, faraghatja kedvére a valóságot, mert az csak egy képzelt hologram. Szerintem ez félmegoldás. Talán elérhető, hogy minden problémától elhatárolódunk, de nem oldódnak meg. Ez is egy járható út, és hiszem, hogy boldogsághoz vezethet. Az erről kialakított nézőpontom nem pusztán azért ez, mert materialista vagyok. Persze különbözünk, mint ahogy a felfogásunk, és ez jó. A cél közös, lényeg, hogy beérjünk. Szerintem.
Közhelymaraton vége.
Szerintem az illúzió alatt nem azt kell érteni, hogy ami van és történik az nem valódi, hanem úgy éled meg a dolgokat amik történnek veled, ahogyan azt te meg szeretnéd élni. A valóság pedig mindenki számára más és más. Mint a "jó" és a "rosz" küzdelme. Point of view semmi más. A saját oldaláról mind a kettő igazságos és békére törekvő. Az illúzió ebben a szemléltetésben a neveltetés. Azt a képet nevelték beléd, hogy az amcsik gonoszak és lám terrorizálnak, szétbombázzák a városunkat és megszállják azt. Vica versa. És ha nem vagy se amcsi se iraq-i akkor megint máshogy látod stb. Illúzió mentesen pedig úgy láthatnád a világot felülemelkednél a problémákon.
Tehát ha azt mondogatod, hogy jaj, de hülye vagyok, én ezt nem értem, akkor nem is a probléma megoldására törekszel, hanem áltatod magad, hogy képtelen vagy cselekedni a megoldása érdekében.
Ez érdekes arguing lesz. Most ennyi jött ki, de ha írtok lesz folytatás.
Nekem úgy tanították, hogy Istenen kívül minden illúzió, azt pedig, hogy ő mi, senki nem tudja pontosan..
"Nem érzem illúziónak a világot, amiből következik, hogy az örömöt és a fájdalmat sem. Szerinted ha mindkét érzés illúzió, miért reagál az ember másképp rájuk?" - A világ lehet egy illúzió (és szerintem az is), de az emberi érzések mindenkinek a saját valóságát képezik, így én nem tekintem őket illúziónak. És ha fel is tesszük, hogy azok: ebből még nem következik, hogy az emberek ugyanúgy reagálnak az örömre, ahogy a fájdalomra.
"Azzal, hogy az ember mindent illúziónak tekint, azt hiszi, faraghatja kedvére a valóságot, mert az csak egy képzelt hologram." - Így van. Én ebben hiszek. Illetve aban, hogy az ember úgy faragja a világot, ahogy akarja - a valóság meg egy elvont dolog. Én hiszek a Nagy, Egységes, Teljes Igazságban, de hiszek minden ember autonóm igazságában is. Tehát egyfelől formálhatod a valóságot (a sajátodat), másfelől nem.
"Talán elérhető, hogy minden problémától elhatárolódunk, de nem oldódnak meg." - Egyetértek, egy problémára sosem az elhatárolódás vagy a szőnyeg alá söprés a megoldás. De a világképed kialakítása önmagában véve nem probléma (ha ezt a szót negatív értelemben használjuk), hanem egy feladat, amit el kell végezni. Ha eldöntöd, hogy te akarsz irányítani, az egy megoldás, de vannak egyéb életvezetési módok is. Én kettő közt ingadozom: egyik szerint én vagyok minden dolgomért a felelős, másfelől viszont Istenre bízom magam és igyekszem tiszta csatorna lenni. A kettő amúgy nem zárja ki egymást.
"úgy éled meg a dolgokat amik történnek veled, ahogyan azt te meg szeretnéd élni. A valóság pedig mindenki számára más és más." - Totally agree.
"Mint a "jó" és a "rosz" küzdelme. Point of view semmi más. A saját oldaláról mind a kettő igazságos és békére törekvő. " - Mivel hiszek a Nagy, Egységes, Teljes Igazságban, ezért a Nagy, Egységes, Teljes Jóban és Rosszban is hiszek. De csak azokkal a fenntartásokkal, amit már leírtam. Mint emberek, nem hiszem, hogy ezekhez a fogalmakhoz igazán közel kerülhetnénk, vagy ha mégis, utána kevéssé valószínű, hogy "normál" vagy "átlag" életet fogunk élni..
"Az illúzió ebben a szemléltetésben a neveltetés." - ..és a gének, és a lélek és a személyiség eredménye. Nem fognék mindent a neveltetésre. Inkább úgy gondolom, hogy a lélek azokat a dolgokat szűri ki/be magának a neveltetéséből, amikre szüksége van ahhoz, hogy minél inkább önmaga lehessen. Tehát tulképpen ő dönt. Note: nem egyenlő a lélek magával az emberrel. A lelket most mint az ember felett álló, nagyobb látókörű dolgot értem, akinek az ember csak az egyik teste a valaha volt sok közül.
"Illúzió mentesen pedig úgy láthatnád a világot felülemelkednél a problémákon. " - És hogyan döntöd el, hogy most már illúziómentes-e, amit látsz? Ha a te érveidből indulunk ki: minden embernek van valamilyen neveltetése. Azt nem tudod levetni!
Asszem ha illúziómentesen látnád ezt a világot, te lennél az Isten.
"Tehát ha azt mondogatod, hogy jaj, de hülye vagyok, én ezt nem értem, akkor nem is a probléma megoldására törekszel" - Igen, erről írtam én is, pozitív megerősítések rulz.
Két dolog. Először is sorry a rossz egy 'sz'-el való írásáért. Átsiklottam rajta, a másik meg a koment végén fogott meg és reflexszerűen válaszoltam is rá magamban és most megosztom(ez az idézőjeles válaszolós módszer nekem bejön):
"És hogyan döntöd el, hogy most már illúziómentes-e, amit látsz? Ha a te érveidből indulunk ki: minden embernek van valamilyen neveltetése. Azt nem tudod levetni!
Asszem ha illúziómentesen látnád ezt a világot, te lennél az Isten."
Egészen úgy érzem, hogy beletaláltál a lényegbe. Mindenkiben ott van az isten. A felsőbb én, a lélek, ami a nagy egészből szakadt ki és oda fog majd, ha utát bejárta, visszatérni. Törekszünk, hogy minnél tisztább kapcsolatban legyünk a bensőnkkel. Hogy lássuk azt amit lelkünk sugall és meghalljuk, hogy követni tudjuk, de amíg emberek vagyunk csak közelíthetjük. Hámozgathatjuk le magunkról a téves képzeteket, és haladhatunk egyre befelé, de míg emberek vagyunk csak tisztulunk, ha megtisztultunk akkor jön valami más.
Nem hiszek Istenben, az emberekben pedig hol igen hol nem. Viszont hiszek a jó és a rossz létezésében, és abban, hogy amit én jónak érzek, az valóban a jó. Ezt senki nem tudja megcáfolni, ellenben én sem tudom alátámasztani - éppen ezért hit. Másban nem hiszek, csak ebben, és eszerint élek.
Amit normál emberként érzel, azt az éneden keresztül érzed, ami meg persze eltorzítja. Le kell vetkőzni az énedet, és akkor teremthetsz kapcsolatot a valósággal.
És ebből nagyon sok dolog következik...
"Amit normál emberként érzel, azt az éneden keresztül érzed, ami meg persze eltorzítja." - Eltorzítja, persze - de ezt hívom én a saját valóságomnak..
"Le kell vetkőzni az énedet, és akkor teremthetsz kapcsolatot a valósággal." - Az egyetemes valósághoz valószínűleg tényleg ez kell. Én is ilyesmit jelölök a "csatorna" vagy a "tükör" szavakkal.
Egyelőre viszont nem akarom levetkőzni az énemet. Ezzel van feladatom, ezért vagyok itt a Földön. Majd ha eljön az ideje, az énem úgyis megszűnik magától. Az erőlködés sosem szül jó dolgokat.
Én már erőltetettnek érzem, amit írtál, dani. Mit vetkőzől le? Hisz az éned te magad vagy, kibújsz saját magadból? Kivonod x-ből x-t? Gondolom te kapcsolatba lépés alatt azt érted, hogy az én "torzító" (amivel ugye nem értek egyet) hatása alól "kivonod magad", tisztán fosz látni. Erre mindig azt mondom, végtelen megközelítés létezik a világ dolgainak értelmezésére, nincs egyetemes igazság. Mindenesetre tiszteletben tartom a véleményed, nem ellenezni vagy cáfolni akarom. Én ezt másképp látom.
Szerintem az alapvető nézet és felfogás béli különbségek miatt nnem igazán lehetséges az hogy egyetértés legyen. nem is kell mondjuk szerintem az ilyenekben. Raine te nem hiszel istenben, Dani meg úgy látja (azt hiszem) hogy van ő meg a felette álló Ő ami akár benne is lehet.
De azért érdekes volt olvasgatni mások véleményét is a dologról.
I liked it
nem illuziónak kell tekinteni, nem valósnak kell tekinteni, hanem nem kell tekinteni.
Azzal, hogy valamit illuzionak tekintesz, -es itt hangsuly a tekinteszen van- azzal teszed valossa.
mindegy hosszu, es ketlem hogy ossze tudnam rakni tomoren erthetoen. Mindegy :]
Ignorance and innocense, it all goes hand in hand.
Mondta a közhelykirály.
"Azzal, hogy valamit illuzionak tekintesz, -es itt hangsuly a tekinteszen van- azzal teszed valossa." - Ez most nem tiszta nekem Ha valamit valóságnak tekintek, akkkor arra van egy esély, hogy azzá válik, és ugyanez igaz az illúzióra is. De amit illúziónak tekintek, miért válna valóssá?
"nem illuziónak kell tekinteni, nem valósnak kell tekinteni, hanem nem kell tekinteni." - Ezzel egyébként egyetértek, amennyiben úgy értetted, ahogy én. Én így értem: nem az én feladatom, hogy eldöntsem, mi illúzió és mi nem.
Na jó, lehet, hogy nem is értek egyet.
"Ignorance and innocense, it all goes hand in hand." - Ez hogy jön ide?
tudtam, hogy elcseszem :]
szal, azzal, hogy annak tekinted nem -valóssá- teszed, hanem -létezővé-.
fogalombeli kérdések merülnek fel, nálam az illúzió lényege az, hogy valótlan.
szal, persze
"a legnagyobb illúzió azt hinni, hogy az embernek nincsenek illúziói"
de
"azt hinni, hogy vannak szintén az"
ne tudj se arról, hogy valós, se arról hogy illuzió.
és egyéb verbális hiányosságok is közbejönnek, azaz nem tudom a gondolataimat rendesen leírni, mint ahogy kimondani sem általában, de hát evvan, az ilyen és ehhez hasonló témák úgyis csak telepatikus kommunikációval érthetőek. :]
Az "ignorance and innocense" pontosan a ne tudj róla.
talán ne gondolj eszem, nem fáj fejem lehetne magyarul.
Hossssszúúúú vagyok, nem szóltam :]
és kicsi is vagyok ehhez még :]
"szal, azzal, hogy annak tekinted nem -valóssá- teszed, hanem -létezővé-." - Nem tudom. Ez szerinted miért van így? Azért, mert minden, amire az ember egyáltalán gondol, az mind létezővé válik? Lehet, de nem feltétlenül a földi világban. Úgy értem, hiszek abban, hogy ha valaki gondol valamit, akkor az onnantól kezdve létezik, tökmindegy, hogy kimondja-e vagy nem, de abban nem hiszek, hogy ez feltétlenül meg is jelenik a "valós" világban. Valahogy nem úgy működik a dolog, hogy gondolok valamire, és az egyszercsak létezik. Pedig néha jó lenne. Máskor meg nagyon rossz..
"ne tudj se arról, hogy valós, se arról hogy illuzió." "ne gondolj eszem, nem fáj fejem" - Úgy gondolom, hogy az ember azért kapta a különböző képességeit és adottságait, mert azok segítségével tudja legjobban betölteni azt a célt, amit a lelke kijelölt neki. Ahogy Biomami is mondta: kárba veszni hagyni egy tehetséget - bűn.
Én ugyanezt gondolom a gondolkodás képességéről is. Az ember gondolkodjon, mert képes rá, és mert nem természetes nem gondolkozni, ha egyszer képesek vagyunk rá és jobbá tehetjük vele a világot. Nem hiszem, hogy bármire is az lenne a megoldás, hogy nem gondolunk rá. A struccot attól még látják, hogy a homokba dugja a fejét..
"Valahogy nem úgy működik a dolog, hogy gondolok valamire, és az egyszercsak létezik." - Ehelyett azt akartam írni, hogy "Valahogy nem úgy működik a dolog, hogy gondolok valamire, és megtörténik."
Post a Comment