Ma reggel bejött az ablakomon egy darázs, és elkezdett fészket építeni a kedvenc mesekönyvembe. Először azt hittem, hogy szegény annyira unintelligens, hogy nem talál ki ott, ahol bejött. De aztán megint bejött. És megint. És egyszer leejtett valami szivacsos izét az ágyamra, aztán eltűnt a könyvben, így lepleződött le.. A könyvet kivittem, és egy ujjnyi vattaszerű ágyikó volt benne, abban meg a darázs. Kipiszkáltam. Most egy cipősdobozban lakik, vattástul.
A vihar meg marha jó volt. Csak valami azt súgja, hogy nagyon nem véletlenek ezek az időzítések. Augusztus 20, csak egy Bp-nyi sávban, pont akkor, és csak akkor, mikor tüzijáték is volt.. Aztán most június 21-én, a nyári napforduló, és a zene ünnepének idején.. Ma is lesz, 8-tól. Akkor én épp táncolni fogok. Wehhehe.
Egyéb belföldi híreink: leégtem mint a szar.
Az evezés tanulsága pedig: egy csónakban evezünk - de nem mindegy, kivel.
Azért volt jó rész is benne. Az első éjszaka Leányfalun, zenélés, ivás, beszélgetés (főleg beszélgetés). A két baráti "társaság" összeeresztése is viszonylag jól sült el, mert új barátságok vannak születőben. Ezt már szeretem. Ezeket. Őket. Na.
Töri és fizika érettségi majd szerdán. Nemsokára írok értelmeset is.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment