Beteg vagyok, és már megint 3-kor keltem. Mindig elfelejtem, hogy milyen rossz délután ébredni. Mintha a gonosz manók megették volna az egész napot. És máris vége van, pedig még csak most keltem.
Sütöttem viszont rakott krumplit, ettem 500 féle vitamint, répát, gyümölcslevet, meleg mézes-citromos teát, mármint azt ittam. Írtam verset, és tegnap megtanultam a House of the rising sunt, gitárkísérettel, bontással. Kedves még mindig beteg (erről szól a vers), viszont van (így 8 hónap után) orvosi alkalmasságim jitsura. Nyáron remélhetőleg lesz sárgacsíkos övem ju-jitsuból és bo-jitsuból, és most éppen Bűn és Bűnhődést olvasok. Meglepődtem, mert annyira érdekes. És tetszik. És nem is nehéz, pedig azt hallottam, hogy kell hozzá egy bizonyos lelkiállapot, ami azt hiszem, nálam nem hiányzik.
Nagyon beteges, ha holnap azért akarok bemenni suliba, hogy megírjam a matek nagydolgozatot és beadjam az angol társadalomismeret esszémet?
És ezenkívül töriből kiselőadást vállaltam. Wtf??! Asszem, csak a tanárnéni kedves, elismerő szavai ("szeretnél valamit kezdeni később a törivel? Nem? Kár." – egy dolgozat után) miatt vállaltam. Najó, lehet, hogy kicsit érdekelt a téma is. Kávéházak a századfordulós (20. sz.) Magyarországon. Szerepük, jellegzetességeik, stb.. Tök érdekes cikkeket is találtam róla, najó, nem én találtam, de én egyedül olvastam őket el. Najó, nem mindet, de a fontosabbját.
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/index.shtml
Ez egyébként is egy tök jó folyóirat. Csak k hosszúak a számai. A kávéházas egyedül 100 oldal volt..
No comments:
Post a Comment