Az őrület üvöltő hangja vagyok,
üvöltöm, az emberiség rég halott!
Mit hiszel, pofádba nem száll vissza saját szarod?
Mit hiszel, lelked a röhögő ördögnek el nem adod?
Fúrod a földet, vágod az erdőt,
testvéreid feje felől lövöd le a tetőt.
Ember, ébredj már fel!
Tetteidért unokád felel!
Nem Te, se öltönyös fönőköd,
a bolygót fejbe, Te, Te, Te lövöd!
Kúszol mászol a szenes szarban,
még még még, van a talajban
Nyeled a kátrányos olajad, nyeled kétpofára,
mászol át embertársadon, nem magad, más kárára.
Mi kell neked? profit profit profit, dollár
Megfullad a bolygó, 20 év, talán 30, totalkár?
Hol izgatna téged, vak vagy tulok, izomból
Meg van az új öltöny, bmv, minden rólad szól.
Megcsúszol, ott korlát, megfogod? lófaszt.
Téged olyankor is kibaszott aktatáskád aggaszt.
Le is csúszol a villamos, a vonat elé, öreg.
Persze rögtön sikít, üvölt, pánikol a tömeg.
Sikoltottak volna akkor mikor tényleg kellett,
mikor f-16-osok zúgtak Bagdad felett.
Ma mi a faszt dobjunk le nyomik?
Ezek gyorsabban futnak,
gyorsabban mint a kibaszott szomik.
Menjünk ABC sorrendben,
dobjunk le mindenből egyet, max kettőt,
ne parázz, minden rendben.
Ezeknek úgysincs szarjuk se, nincs kezükben fegyver.
Nézik a csodabombákat, aláülnek seggel.
Nagy lehet ám kinnt a kibaszott diadal,
"rangers lead the way, all the way" -and all
Mint mikor tomahawk-os indiánokat
kergették kibaszott lőporral,
csak itt most lőporos arabokat
lődöznek kibaszott tomahawk rakétáikkal.
Arról nem is beszélve, hogy kik harcolják kiknek a szarját,
Keresve sem találsz a földön ennél mocskosabb gárdát.
Vén faszok üldögélnek benn a kongresszusban,
megmondják, legyen háború, bíznak fiaikban.
Érdekes tény, hogy valóban egy szenátor fia sem harcolt,
egyetlen híres ember, egyetlen gazdag sem kapott karcot.
Gazdag dönt, kimondja a végső szót
szegény tölt, berúgja azt a rohadt ajtót.
Egyik ezüstkanállal az ebédet zabálja,
másik a csatatéren testét fegyverként használja.
Egyszer, egyszer óóó csak egyszer látnám!
Hogy gazdagok állnak azon a kibaszott rámpán.
Hogy a gazdag seggfej az, aki mellé beesik a gránát,
hogy amerika nevében szakítják le a lábát.
Mert ő is megérdemli annyira, mint a szegény,
megérdemli megismerni, miről szól ez a kibaszott vadregény.
De ez nem fog megtörténni soha, picsába, sohasem,
Mert a feudalizmus undorító mocska még mindig megjelen.
Azt akarom látni, hogy nincs több rohadt háború,
arab, néger, japán, fehér mind egymás vállára borul.
De teljesíthetetlen álom ez, ó teljesen,
nem lesz ebből realitás, bizony nem, leshetem,
NEM, NEM, NEM!
Addig marad a sírás-rívás,
kis köcsögökkel egy-két szóbeli vívás.
Azt sem tudják mi az hogy harc, háború
ilyenekkel leállni játszani, szomorú.
Meg sem kell szólalnom, ránézek, érzem
gyenge törékeny
senkiházi félelem
előtör sok érzelem
görcsbe rándul két kezem
őrületben fellángol két szemem
nem, nem, nem nem tehetem
meg, meg, meg kell mentenem
tudom nem ő tehet róla, nem ő a világon az egyetlen
nem csak gazdagok miatt van teher az emberen
de néha az ember elvakul, látása beszűkül,
jólesik mikor minden egybe sűrül,
fellángol, éget, mar, embertelen tűzként,
leülepszik végül, egyfajta undorító bűzként.
Ha elindul a halálmenet, ki áll elöl?
Kacagás hallatszik Washington felől,
Mi lesz, ha detroit, brookyn vagy harlem ledől?
Amerika nevében életet ki ad, ellenséget ki öl?
Mi lesz ha az elnyomottaknak elegük lesz ebből?
Mi lesz ha a szegények népe rettenetes, vad dühvel özönöl?
Igazság soha nem lehet a földön,
ahhoz túl szűkös lenne bármelyik börtön..
Paulusz Péter, 2007
Nem tökéletes, viszont ígéretes. Hmm. Újabb tehetséges osztálytárs/ismerős/leendő barát?
No comments:
Post a Comment